Megkezdte működését a HTCC csungkingi képviselete

Hírek // 2017.01.12

2017 januárjától megkezdte működését a HTCC új, délnyugat-kínai képviselete. A helyszín Csungking városa, mely nagyon fontos iparközpontja a régiónak. Magyarországnak 2010-ben főkonzulátusa nyílt a városban, a kínai HTCC országigazgató Fülöp Ferenc is itt kezdte meg csungkingi munkáját még 2013-ban, mint külgazdasági szakdiplomata. Az itt eltöltött időben igen sok fontos pozícióban levő iparági és gazdasági vezetőt volt lehetősége megismerni, ezekre a kapcsolatokra támaszkodhat majd mostani munkája során is, hiszen feladata a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítése lesz a HTCC és a délnyugat-kínai régió között.

Fülöp Ferenc képviseletvezető a csungkingi HTCC irodában

Csungking területe 82.400 km2, népessége kicsivel kevesebb, mint 30 millió fő. A tartományi jogú város töretlenül őrzi a kétszámjegyű GDP növekedését, mellyel jóval a kínai átlag (6-7%) felett teljesít. Csungking egyike Kína négy tartományi jogú városának, de méretben és népességszámban is nagyobb például Sanghajnál, és városi lakossága „mindössze” 60%-a a teljes népességének.

Csungking látképe (forrás: www.nyugat.hu)   

Csungking 1997-es megalakulása nagyon fontos esemény volt Kína központi és nyugati régióinak fejlesztésében. A „Három Szoros” projekt nagy előrelépést jelentett az árvíz-védelemben, a Jangce hajózhatóságának javításában, valamint a tiszta áram termelésben. Ez magával vonta a turizmus fejlődését, a környéken lakók élettere minőségének javulását. A rohamos tempóban kiépülő gyorsvasúti hálózat hozza egymáshoz közel az egymástól több száz kilométerre fekvő környező nagyvárosokat, elősegítve azok gazdasági fejlődését.

Az elmúlt években gyors fejlődésnek indult az elektronika és az ehhez kapcsolódó iparág. Az alumínium termékek, laptopok, személyautók termelésnövekedése mind mind 20% körüli volt. A „municipality”-ben található a régió legnagyobb autógyártója, a ChangAn, melynek leányvállalatai vannak a Forddal és a Suzukival is. Csungking magánszektora megtermeli a GDP nagyjából 60%-át. A magyar partnerek szempontjából kecsegtetőnek ígérkeznek továbbá az élelmiszeripari exportlehetőségek, hiszen Kínában az élelmiszerbiztonság továbbra sem áll túl erős lábakon, s a helyi lakosság megbízik az importtermékekben.