Afrikai beruházásokkal az illegális bevándorlás ellen

Hírek // 2016.02.15

A Menekültek Világnapja alkalmából kiadott közlemény kapcsán az Alfahír interjút készített a Magyar Afrika Társaság (AHU) elnökével, Balogh Sándorral :

 - Mint írják, elítélik az emberek megkülönböztetését, és kiállnak amellett, hogy azok az európaiak, akiknek az ősei bevándorlók voltak szabadon, félelmek nélkül élhessék életüket kontinensünkön, és járuljanak hozzá nemzeteink boldogulásához. Úgy látják, hogy jelenleg van félnivalójuk az említetteknek Európában?

- A jelen krízis, mint minden krízis minden érintett számára rossz. Sem azok nem érzik jól magukat, akik ilyen vagy olyan okokból a vándorlás rögös, de az évszázadok alatt mindig létező útjára kényszerülnek, sem azok, akik azt látják, hogy megszokott életüket felforgatja a menekülthullám. A krízis pedig táptalajt jelenthet mindenféle szélsőséges gondolatnak, eszmének, amely vallási, etnikai, származási alapon megkülönböztet, esetleg erőszakra buzdít. Az Iszlám állam fanatikusaitól a charlestoni tömeggyilkosig, a rohingyákat elűző szélsőséges buddhista szerzetesekig sokféle formában jelenhet meg a kirekesztés, erőszak, kultúrája. Európa most, a pénzügyi válság és a menekülthullám hatására különösen sérülékennyé vált. Mi ennek minden formáját elutasítjuk.

- Mi a véleményük a kormány által tervezett határzárról, támogatják-e azt? Mi a véleményük a Jobbik javaslatáról, mely határőrség felállítását szorgalmazza?

- A Magyar Afrika Társaság egy a magyar pártpolitikától független civil szerveződés, ennek megfelelően nem kíván állást foglalni a magyar belpolitika, pártpolitika kérdéseiben. Éppen ezért nem is alakítottunk, alakítunk ki testületi véleményt ilyen ügyekben. Azt azonban egyértelműen valljuk, hogy bármi, ami az Unió területén, illetve annak közvetlen határain történik már csak kármentés, kárenyhítés lehet. A megoldásnak messze Európa határain kívül kell megszületnie. A cél, hogy az emberek ne induljanak el – ne akarjanak elindulni.

- Véleményük szerint hova vezethet, ha nem sikerül megállítani az illegális bevándorlást? Becslésük szerint mekkora számban vehetik az irányt Európa felé a következő években?

- A célunk nem a riogatás, de nem is kívánjuk elbagatellizálni a kérdést – inkább azt szeretnénk megmutatni, milyen sokrétű, komplex problémáról van szó. éppen ezért ilyen becslést nem teszünk, és nem is tartjuk értelmesnek, hasznosnak, számszerűsíteni a problémát.  A jelenlegi krízist ugyanis számos tényező együttesen váltotta ki: összeomlott a Közel-Kelet és észak-Afrika két hosszú távon stabilnak vélt állama, Szíria és Líbia, ezzel párhuzamosan (de nem ettől függetlenül) rosszabbodott a biztonsági helyzet Nyugat-Afrikában stb. Európa a válság után sérülékennyé, és bizonytalanná vált – az Unió közös lépéseit érdekellentétek politikai feszültségek nehezítik. Mindehhez hozzájárulnak olyan – a politikától független – hosszú távú kockázati tényezők, mint az éghajlatváltozás, a szárazság okozta népmozgások. Sem a politikai, sem a gazdasági, sem a környezeti folyamatokat nem tudjuk pontosan előre jelezni – csak azt tudjuk megmondani, hogy melyek azok, amelyek növelhetik, melyek azok, amelyek csökkenthetik a migrációs nyomást. Szíria, Líbia stabilizálódása, egy-egy erős központi kormány megalakulása ezekben az országokban jelentősen csökkentené a migrációt. Bármely újabb, nagyobb közel-keleti állam destabilizálódása sokszorosára növelhetné a menekülők számát. Egy súlyos szárazság, éhínség Afrikában, a Közel-Keleten milliókat űzhet el otthonából – és fordítva, ha jó a termés éveken keresztül, az megtartó erőt jelenthet a mezőgazdaságból élőknek. A mostani gyorsan változó nemzetközi helyzetben ennél pontosabb prognózist adni szinte lehetetlen.

- Sokszor láthatóan tehetősebb emberek is érkeznek illegális bevándorlóként Magyarországra, Európába. Mi lehet az oka annak, hogy ők is útra kelnek?

- A háború, polgárháború nem válogat – azokat is sújtja, akiknek amúgy megalapozott egzisztenciájuk volt saját hazájukban. Nekik nagyon nehéz döntést kell meghozniuk – házat, kocsit, üzletet, vállalkozást hagynak ott, mert élhetetlenné, esetleg életveszélyessé vált az ország, a város, ahol felépítették korábbi életüket.  Gyakran családjuk utolsó vagyonelemeit élik fel – használják arra, hogy biztonságos területre jussanak, juttassák családjukat.

- Mint írják, Afrika problémáit Afrikában kell megoldani, akár európai segítséggel. Meglátásuk szerint milyen program mentén lenne ez kivitelezhető?

- Jelenleg a világ tíz legdinamikusabb fejlődő országa közül hét a szubszaharai Afrikában található. A cél az, hogy ez a gazdasági növekedés érezhető legyen az egész kontinensen, és ne csak a társadalom egy szűkebb rétegét érje el, hanem minél nagyobb tömegeket emeljen ki a szegénységből. Abból indulunk ki, hogy alapvetően senki sem akarja elhagyni azt a földet, ahol született, ahol ősei éltek, ahová rokoni szálak kötik. Ha elhiszi, hogy ott is boldogulhat, inkább ott marad, sőt, ha úgy érzi, hogy ott több lehetőség vár rá, szívesen vissza is tér. Sok helyen igazolódott be ez már – Ázsiában, Latin-Amerikában az utóbbi évtizedekben százmilliók törtek ki a mélyszegénységből. Számos helyen lassultak le, álltak meg, fordultak vissza a migrációs folyamatok. Ha segítünk abban Afrikának, hogy a fiatalok ott megfelelő oktatást, megfelelő egészségügyi ellátást kapjanak, hogy a gazdaság fellendülésével munkahelyek teremtődjenek, akkor ezzel, közvetve a migrációs nyomást csökkentjük. Minden egyes forint, dollár, euró, jüan amit értelmesen költünk el Afrikában, legalább ekkora költségcsökkenést jelent a határőrizetben. Nem segélyre van szükség, hanem olyan támogatásra, főként befektetésekre, amely segíti, a helyi gazdaság gyorsabb fejlődését, az afrikai középosztály kialakulásának felgyorsulását. A világgazdaság szereplőinek szükségük van Afrikára, mint a földgolyó még utolsó érintetlen piacára, ahol, ha rend lesz, minden eladható, ezért a földrész stabilizálására tett kísérletek középtávon sikeresek lesznek, s egy-két évtizeden belül megfordulhat a migráció iránya, amire példát találunk már többek között Angola és Portugália vonatkozásában.

/Forrás: Alfahír/